A fasírt régen nemcsak frissen sült ebédként került az asztalra. Hidegen, kenyérrel és paprikával másnap is szívesen ették, sőt gyakran vitték magukkal munkába vagy kirándulásra. A jó fasírt kívül szépen megpirul, belül azonban puha és szaftos marad. Ehhez nem kell más, csak megfelelően beáztatott zsemle és jól eltalált fűszerezés.

Hozzávalók 4 adaghoz:

  • 60 dkg darált sertéshús

  • 2 szikkadt zsemle

  • 2 tojás

  • 1 közepes vöröshagyma

  • 3 gerezd fokhagyma

  • 1 teáskanál őrölt paprika

  • 1 teáskanál só

  • fél teáskanál őrölt bors

  • kevés aprított petrezselyem

  • zsemlemorzsa

  • olaj a sütéshez

A krumplipüréhez:

  • 1 kg burgonya

  • 8 dkg vaj

  • körülbelül 2 dl meleg tej

  • kevés szerecsendió, ha szeretjük

Elkészítés:

A zsemléket hideg vízbe áztatjuk. Amikor teljesen megszívták magukat, alaposan kinyomkodjuk belőlük a vizet, majd kisebb darabokra tépkedjük.

A vöröshagymát nagyon finomra vágjul. Nyersen is a húshoz adhatjuk, de kevés olajon üvegesre párolva lágyabb, kellemesebb ízt ad a fasírtnak.

A darált húst egy nagyobb tálba tesszük. Hozzáadjuk a zsemlét, a tojásokat, a hagymát, a zúzott fokhagymát, az őrölt paprikát, a sót, a borsot és a petrezselymet. Kézzel alaposan összegyúrjuk, hogy a fűszerek egyenletesen eloszoljanak.

A masszát 15–20 percig pihentetjük. Nedves kézzel egyforma pogácsákat formázunk belőle, majd vékonyan zsemlemorzsába forgatjuk.

Egy serpenyőben körülbelül ujjnyi olajat melegítünk. A fasírtokat közepes lángon sütjük, oldalanként körülbelül 4–5 percig. Ne legyen túl forró az olaj, mert akkor kívül gyorsan megégnek, belül viszont nyersek maradhatnak.

A krumplipüréhez a meghámozott, felkockázott burgonyát sós vízben puhára főzzük. Leszűrjük, még forrón áttörjük, majd hozzáadjuk a vajat. A meleg tejet fokozatosan belekeverjük, amíg könnyű, krémes állagot kapunk. A fasírtot pürével és házi savanyúsággal kínáljuk.

8. Nagymama omlós almás pitéje

Az almás pite illata pillanatok alatt megtölti az egész házat. A fahéjas, szaftos almatöltelék és az omlós tészta olyan párosítás, amelyből nehéz csak egyetlen szeletet enni. A régi háziasszonyok gyakran a kamrában megmaradt, kissé ráncos almákat használták hozzá, mert tudták: süteményben ezekből lesz a legízesebb töltelék.

Hozzávalók egy közepes tepsihez:

  • 50 dkg finomliszt

  • 25 dkg hideg vaj vagy margarin

  • 15 dkg cukor

  • 2 tojás

  • 1 csomag sütőpor

  • 2–3 evőkanál tejföl

  • csipet só

  • 1,5 kg alma

  • 10 dkg cukor

  • 1 teáskanál fahéj

  • 3 evőkanál zsemlemorzsa

  • porcukor a tetejére

Elkészítés:

A lisztet összekeverjük a sütőporral és a csipet sóval. Hozzáadjuk a kisebb kockákra vágott hideg vajat, majd gyors mozdulatokkal elmorzsoljuk, amíg nedves homokra emlékeztető állagot kapunk.

Beletesszük a cukrot, a tojásokat és két evőkanál tejfölt. Gyorsan egynemű tésztává gyúrjuk. Ha túlságosan száraz lenne, még egy kevés tejfölt adunk hozzá. Nem szabad sokáig gyúrni, mert a kezünk melegétől megolvad a vaj, és a tészta nem lesz omlós.

A tésztát két részre osztjuk, fóliába csomagoljuk, és legalább 30 percre hűtőszekrénybe tesszük.

Közben az almát meghámozzuk és nagy lyukú reszelőn lereszeljük. Összekeverjük a cukorral és a fahéjjal, majd 10 percig állni hagyjuk. Ezután a levét kézzel enyhén kinyomkodjuk. Ne facsarjuk teljesen szárazra, mert a tölteléknek szaftosnak kell maradnia.

A tészta egyik felét lisztezett felületen a tepsi méretére nyújtjuk. A kivajazott vagy sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük, és egyenletesen megszórjuk zsemlemorzsával. A morzsa felszívja az alma felesleges levét, így az alsó tésztalap nem ázik el.

Ráterítjük az almát, majd befedjük a másik kinyújtott tésztalappal. A tetejét villával több helyen megszurkáljuk. 180 fokra előmelegített sütőben 35–40 percig sütjük.

Csak teljes kihűlés után szeleteljük, mert melegen a töltelék még könnyen kifolyhat. Tálalás előtt porcukorral meghintjük.